Kergessétek el a telet, a rossz időt, a hideget Vadadi Adrienn-nel! Adrienn farsangi meséjében az ovisok és az óvó néni is már színekre, napsütésre és kacagásra vágyik, szerveznek hát egy igazi farsangi bolondozást! Olvassátok el a mesét, hátha a végére nálatok is kisüt a nap!
Kergessétek el a telet, a rossz időt, a hideget Vadadi Adrienn-nel! Adrienn farsangi meséjében az ovisok és az óvó néni is már színekre, napsütésre és kacagásra vágyik, szerveznek hát egy igazi farsangi bolondozást! Olvassátok el a mesét, hátha a végére nálatok is kisüt a nap!
Már napok óta esik az eső. A hó már rég elolvadt, szürke, szomorú és hideg idő van. A gyerekeknek nincs kedvük az udvarra menni, mert csupa sár minden. „Micsoda tél!” – motyogta a dadus néni, amikor kiakasztotta a gyerekek feketére piszkolt ruháit száradni. Az óvó néni sok mindent kitalált már, hogy jobban teljenek az esős téli napok. Voltak már könyvtárban mesekönyvet kölcsönözni, bábszínházban Tóbiás, a hóember meséjét megnézni, és villamoson utazni, de a borús napok sehogy sem akartak lerövidülni.Lea tavasztündér akart lenni, akitől majd kinyílnak a virágok és hazajönnek a költöző madarak. Maja királylány, Dorci kiscica, Réka lovacska, Dani hegymászó, Zétény tűzoltó, Roli kalóz, Levente repülőkutya, Zsófi és Györgyi pedig tanító néni, esetleg iskolás nagylány. Az óvó néni csak annyit mondott a gyerekeknek, ne öltözzenek harci díszbe, nehogy úgy járjanak, mint ő, óvodás korában. A harci díszen mindenki nevetett, aztán Lea megkérdezte:
De ezen rajta kívül senki sem nevetett. Amikor a gyerekeknek több ötletük már nem volt, az óvó néni azt mondta:
– Robotnak öltöztem, Mikrobinak, a kedvenc rajzfilmemből, akit a tévéből ismertem.
A gyerekek megfogadták az óvó néni tanácsát, hogy nem öltöznek harci díszbe, mert farsangkor ők inkább mulatozni szeretnének, mint szomorkodni. Megbeszélték, hogy mindenki csak egyvalamit húz magára, valami kényelmeset, de olyat, amitől a tündér tündér, a rendőr bácsi rendőr bácsi lesz.
Ma reggel a gyerekek nagy izgalommal érkeztek az óvodába. Mint mindig, Ákos volt az első. Anyukája rákötözte a derekára a hosszú, bojtos farkát, és már mehetett is kedvére oroszlánkodni. Csak hát az óvó nénit nem találta sehol. Helyette a dadus néni ült a csoportszobában, és kötögetett.
Zétény volt a harmadik, aki az óvodába érkezett, hátán a porszívó csövével.
– Ez meg mi? – kérdezte Dani. – Porszívózni akarsz?
– Dehogy! – mordult rá Zétény. – Nem látod, hogy ez egy tűzoltócső? Ezzel spriccelem a vizet, ha oltani kell!
De a porszívócsövet, vagyis a tűzoltóslagot már le is vette a hátáról, mert nem volt túl kényelmes, és mert Dani a bordásfalra, a világ legmagasabb hegyére, a Csomolungma csúcsára hívta hegyet mászni.
Dorcinak az anyukája cicafüleket varrt a hajráfjára, a cicajelmezhez. Maja aranyszínű papírból királylánykoronát húzott a fejére, a lábára pedig kopogós cipőt vett. Roli egy kék kendővel bekötötte az egyik szemét, pont, mint a kalózok, aztán amikor a másik szemével keveset látott, a kék kendőt feltolta a homlokára kalózfejpántnak. Zsófi tanár néni iskolás füzeteket hozott. Kockásat és csíkosat, hogy megtanítsa Györgyit, hogyan kell a betűket a csíkok közé rajzolni.
Lea a legszebb ruháját választotta tavasztündérruhának. A pörgőset, amelyiken rózsaszínű, kék és narancssárga virágok vannak.
A hátára felvette a tündérszárnyait, és hogy a tavasztündér-öltözékhezvirágillata is legyen, reggel, mielőtt elindultak otthonról, beszaladt a fürdőszobába anyukája illatos parfümjéért, és alaposan befújta velea ruháját, a haját, a szandálját, de még a harisnyáját is. A virágillat körbelengte Leát!
Az anyukája morgolódott, amiért Lea így körbeillatosította magát a parfümmel.
– Ebből csak egy egészen keveset szabad! – magyarázta Leának. – Különben nagyon erős az illata!
De már nem maradt idő átöltözni, így hát Lea virágillatú kölnifelhőben ment az óvodába.
– Mi ez a büdös? – kérdezte Peti, miután lehuppant Lea mellé az öltözőszekrényeknél.
– Ez nem büdös! – nézett rá dühösen Lea. – Hanem finom virágillat! – azzal már reppent volna be a csoportszobába, de Peti megállította.
– Hé! Rajtad nem is egyvalami van! Ez nem ér!
Lea meghökkent. Végignézett magán, a pörgős ruhán meg a tündérszárnyakon, azzal odavágta Petinek:
A gyerekek nevettek, kacagtak! Kézen fogva menekültek a seprű elől az oroszlánon, a hegymászókon, a repülőkutyákon át egészen a rajzos asztalig. Ott aztán bebújtak az asztal alá, hogy menedéket keressenek maguknak, az óvó néni pedig továbbtáncolt a seprűjével a babaszoba felé, másik porcicát keresni. Peti és Lea az asztal alatt kuporogva figyelték, mit csinál. Aztán amikor az óvó néni már Dorci cicánál és Maja királylánynál sepregetett,
Lea felkiáltott:
– Rajzoljunk!
– Jó! – rikkantott Peti. – Rajzoljunk körforgalmat!
– Te rajzolj körforgalmat – egyezett bele Lea –, én pedig a közepére tavaszi virágokat!
Fogkeféjét lila, sárga és kék festékbe mártva, apró virágokat fröcscsentett a körforgalom közepére. Gyönyörű körforgalom kerekedett fékcsíkokkal és a közepén tavaszi virágokkal!
Egyszer csak Dani kiáltott le a világ legmagasabb hegycsúcsáról:
– Villák a láthatáron!
És tényleg, a gyerekek akárhová néztek, mindenhol villákra bukkantak. Az építőkockák között, a dadus néni összekontyolt hajában, a mazsolás kalácsba szúrva, a babaruhák közé dugva, a fogmosó poharakban, a kinti cipőkben. Villák mindenhol, de mindenhol! A gyerekek nagyokat rötyögve, egymással versenyezve gyűjtögették össze őket.
Amikor már minden villa megvolt, az óvó néninek öltözött dadus néni táncolni hívta a gyerekeket. De vidám talpalávaló helyett lassú, nyivákolós altatódalt énekelt. A gyerekek megpróbáltak rá táncolni, de csak jobbra-balra dőltek a nevetéstől! Így ment a bolondozás, bohóckodás, tréfálkozás egész délelőtt. Hol az óvó néninek öltözött dadus néni talált ki valami mókát, hol pedig a dadus néninek öltözött óvó néni viccelődött.
Eredeti ár:
4990
Online ár: NaN
Eredeti ár:
4990 Ft
Online ár: 4242 Ft