Honnan? Honnan? Honnan? Honnan? Honnan? Honnan?Részlet Gévai Csilla: Nagyon zöld könyvéből
Levegőt!
Lélegzünk, miközben eszünk, de lélegzünk akkor is, miközben alszunk, futunk, olvasunk, úszunk, gondolkodunk. Ha játékból befogjuk az orrunkat és a szánkat,hogy megszámolhassuk hány másodpercig bírjuk levegő nélkül, akkor érezzük csak igazán, mennyire hiányzik nekünk az oxigén!
Levegőt!
Lélegzünk, miközben eszünk, de lélegzünk akkor is, miközben alszunk, futunk, olvasunk, úszunk, gondolkodunk. Ha játékból befogjuk az orrunkat és a szánkat,hogy megszámolhassuk hány másodpercig bírjuk levegő nélkül, akkor érezzük csak igazán, mennyire hiányzik nekünk az oxigén!
Próbáld megfigyelni a saját légzésedet! Beszívod a levegőt és kifújod a levegőt, beszívod a levegőt és kifújod a levegőt, és ez így megy azóta, amióta csak kibújtunk a mamánk hasából, egészen addig, amíg egyszer csak végleg abbahagyjuk a lélegzetvételt és meghalunk.
De mi is az, ami a tüdőnkben megfordulva ki-be jár bennünk és életben tart?
Lehet, hogy már rá is vágtad, hogy a levegő! Ha a levegőt mondtad, akkor nem tévedtél. De ha az oxigén volt a válaszod a kérdésemre, akkor pontosabban fogalmaztál. A levegő ugyanis több gázból álló gázkeverék. Olyan nevű gáz nincs, hogy levegő. A levegőben lévő gázok számunkra mind áttetszőek, így a levegőt egyvalamiből állónak látjuk - vagyis nem látjuk - holott a levegő több dologból áll. A levegő 78 százalékban nitrogénből, 21 százalékban oxigénből, és 1 százalékban más anyagokból áll, például szén-dioxidból vagy vízpárából. Ha most elkezdenéd a kezeiddel csapdosni a levegőt magad körül – mondjuk azt játszanád, hogy sas vagy - akkor éppen rengeteg ártatlan nitrogén és oxigénmolekulát legyintenél arrébb. Hiába van több nitrogén a levegőben, az ember számára mégis az oxigén a nélkülözhetetlen. A nitrogén is ki-be jár a tüdőnkben,de mi csak az oxigént tudjuk felhasználni a levegőből. Kilégzésnél aztán – meg fogsz lepődni – na milyen gázt bocsátunk ki magunkból? Hát szén-dioxidot! Ugyanazt a gázt, ami felelős az üvegházhatásért! Igen, az ember is szén-dioxidot bocsát ki magából, ugyanúgy, mint az összes földi élőlény is.
Szerencsére elenyésző a környezetszennyező hatása annak a szén-dioxid kibocsátásnak, amit egy ember a két orrlyukán át egy emberöltőn keresztülkilélegezni képes. Ezt megúsztuk! Talán önmagunkban azért nem vagyunk környezetszennyezőek.
Sajnos azokat a gázokat is be tudjuk lélegezni, amelyek nem éltetőek aszámunkra, amelyek megbetegíthetnek minket. A szén-dioxidon kívül még van pár olyan gáz, ami akkor képződik, amikor elégetjük a szenet, a kőolajat, vagy a földgázt. Nagyon büdös és ártalmas gázok kerülnek elő az autók kipufogóiból, de a gyárak kéményeiből is. Az összevissza szennyezett levegőt szmognak hívjuk. A nagyvárosokban sokkal rosszabb a levegő, mint vidéken, mégis egyre több ember választja a városi életet. Egy városban több a munkalehetőség a felnőttek számára, sokkal szélesebb körből lehet iskolát választani, egyáltalán, mindenből sokkal nagyobb a választék. Pedig évekkel hosszabbíthatja meg az életedet, ha sokat tartózkodsz tiszta levegőn. Tudom, hogy most még nem te döntesz arról,hogy hol laksz, vagy mennyit mész kirándulni, de emlékezz a szavaimra: nagyon fontos a jó levegő! De addig is, amíg felnősz, vedd körbe magad növényekkel! Kirándulni sok minden miatt jó: lehet futni, fára mászni, jó botot gyűjteni, izgalmas dolgokról beszélgetni az út alatt a barátoddal, egymás szendvicsét enni, de az egyik legnagyobb haszna – amire talán nem is gondolnál – hogy sok tiszta oxigén kerül a tüdődbe, ettől pedig gyorsabban forog az agyad!
A növények tehát szén-dioxidot „lakmároznak”, így tisztítva meg a Föld levegőjét. A jó levegőhöz rengeteg növényre van szükség: füvekre, fákra, virágokra, bokrokra, indákra, lapulevelekre. Tudom, hogy te pontosan megértetted az összefüggést a növények és a jó levegő között. Mégis rengeteg fát vágunk ki nap mint nap. Nagyon rosszul tesszük. Ha egy növényt elpusztítunk, mondjuk elégetünk, akkor a szén-dioxid mennyiséget, amit élete során elnyelt reggelire, ebédre és vacsorára, halálakor megint visszajuttatja a légkörbe. Tehát az azemberiség hosszú távú érdeke – feltéve, ha tényleg meg akarjuk tisztítani a légkörünket – hogy a növényeket ne irtsuk, hanem gyarapítsuk, ültessük, a meglévőket pedig óvjuk nagyon. Ugye ez logikus?
Földünk tüdeje az esőerdő. Mérges lennél, ha valaki elkezdené zsugorítani a tüdődet? A fák úgy viselkednek, mint a jótékony szivacsok: felszívják a széndioxidot a levegőből. A Föld másik nagy tisztító barátja az óceán: mivel a szén-dioxid oldódik a vízben, így az óceánok segítenek a légkörbe jutott szén-dioxidoktól megtisztítani a levegőt. Egyszerűen magukba oldják ezt a gázt – mondjuk, mint a tej a kakaóport – és ezzel a tettükkel hűtik a Földet. De mi, emberek a szén, az olaj és a földgáz elégetésével annyi széndioxidot bocsátunk ki a levegőbe, hogy kezd az óceánoknak is elege lenni ebből a sok gázfalásból.
Arról már meséltem, hogy a Földet egy légkör nevű gázokból álló réteg veszi körül. A légkört tudományosan atmoszférának hívjuk. A légkör öt szférából, azaz rétegből áll. Ha most kimész a kertbe, nappal van és felnézel az égre, akkor többnyire csak a legelső, a Földhöz legközelebb eső, legalacsonyabb réteget látod. Ha tudnál felfelé gyalogolni a levegőben, akkor igencsak fárasztó út állna előtted, ha végül ki szeretnél sétálni a világűrbe. Az első réteg végéig úgy tíz kilométert kellene az ég felé gyalogolnod. Na jó, vihetnéd a legjobb barátodat is, így nem olyan unalmas a felfelé gyaloglás. Ahogy mennétek felfele a légben, egyre hidegebb lenne, és egyre ritkulna körülöttetek a levegő is. Szóval nem ajánlom a szkafander nélküli felfelé járást! Ebbenaz első, legalsó rétegben él mind a hét milliárd ember, ugyanis csak itt van levegő. Akarom mondani oxigén. Jobbat mondok, ebben a rétegben találod meg az összes domborzati és időjárási jelenséget: a világ legmagasabb hegyének a csúcsát, a felhőket, a villámlást és a szivárványt is. A második rétegben található az ózonréteg, de ezt már tudod, és itt repülnek a repülők is, ezért én itt sem csavarognék a helyetekben. A harmadik réteg túl hideg. A negyedik réteg a leghosszabb és a legforróbb. Ennek a rétegnek az az érdekessége, hogy itt keringenek a földi pályára állított űrhajók. Mikor már tízezer kilométert gyalogoltál felfele a barátoddal a kertedből, végre eléritek az ötödik réteget. Itt ne felejtsétek el megnézni a műholdakat, mielőtt kiléptek az űrbe. Viszlát fiúk! Viszlát lányok! Ha éjszaka tiszta időben felnéztek az égre, bizony mind az öt rétegen át tudtok látni – át dermesztő hidegen és forróságon - fel egészen a levegőtlen űr csillagaihoz.
<description><p>Vidd be a kortárs irodalmat az ovikba-sulikba! Cikkek, óravázlatok tanároknak.</p></description>
